ifj. Bedekovich Lőrinc

Jászkun kerületi másodföldmérő, Jász kerületi földmérő
Jászfényszaru, 1788. augusztus 8. – Jászfényszaru, 1857. október 2.

Ifjabb Bedekovich Lőrinc Jászfényszarun született apjával azonos napon 1788. augusztus 8-án. Édesapja, idősebb Bedekovich Lőrinc, a Jászkun Kerület földmérője, édesanyja Pruzsinszky Erzsébet. A mérnöki pálya alapjait a pesti Királyi Egyetem Mérnökképző Intézetében sajátította el, a képzéshez tartozó gyakorlatot pedig apja irányítása és tanítása mellett töltötte 1806 és 1815 között. Ebből az időszakból már az ifjabb Bedekovich több saját készítésű térképét is ismerjük, melyet apja hitelesített. Diplomáját a Mérnökképző Intézetben 1815. szeptember 15-én szerezte meg. Ifjabb Bedekovich Lőrinc pályafutása elején apja mellett a Jászkun Kerület másod földmérőjeként dolgozott. A fiatal mérnök 1817-ben házasodott össze Szökő Máriával és Jászfényszarun éltek egy házban a Bedekovich szülőkkel. Házasságukból nem született gyermek. 1817-től mérnökünk vezette a jászfényszarui vegyes céhen belül az asztalosok, lakatosok, molnárok, kovácsok, kerékgyártók, kötelesek és kalaposok munkáját.

Miután idősebb Bedekovich Lőrinc 1819 végén nyugdíjba vonult, hivatalát rövid ideig Lőrinc fia vette át. Azonban 1820-ban a Jászkun Kerület földmérői hivatala megszűnt, helyette a kerületek közgyűlése mindhárom kerület élére önálló mérnököt állított. Ifjabb Bedekovich Lőrinc, a Jász Kerület földmérői hivatalába lett beiktatva, ahol egészen az 1848-as tisztújításig dolgozott.

Pályája elején a jászberényi tanács megbízásából Major Gábor földmérő segítségeként 1817 és 1819 között részt vett Jászberény kataszteri térképezésében. Ifjabb Bedekovich Lőrinc 1820 után, mint jász kerületi földmérő, az apja által elkezdett munkát folytatta, hiszen továbbra is szükség volt a jászsági malmok szabályozására, a Zagyva, a Tarna rendezésére és a mocsarak lecsapolására. Ezen kívül Bedekovich végezte a települések részére a szükséges földméréseket és készítette a térképeket.

Apjához hasonlóan ifjabb Bedekovich Lőrincnek is többféle munkával kellett még foglalkoznia. A mérnök véleményezte és vizsgálta felül Jászapátin a templom bővítésének terveit. A Jászkun Kerület ma is látható új, klasszicista stílusú, emeletes székházának építésében (1829-1830) szintén részt vett Bedekovich, ugyanis az épület belső terét ő tervezte át. Az építkezést pedig személyesen felügyelte. Bár ifjabb Bedekovich Lőrinc már csak a Jászság mérnöke volt, mégis több esetben kérték fel kerületén kívüli munkákra. A földmérő rendezte Orgovány és Izsák határvitáját, véleményezte a kiskunmajsai iskola és tanítói lakás tervét, de az újszászi Orczy vízimalom új zúgóját is a mérnök tervezte.

Ifjabb Bedekovich Lőrinc általunk ismert legnagyobb szabású műve a Jászság útjait és vizeit bemutató térkép és leírás 1830-ból. Az elegáns és pontos kivitelű térkép ma is jelentős forrásértékkel bír, hiszen a művet tanulmányozva beazonosíthatóak az egykori országutak, a korabeli vízügyi állapotok és a már szabályozott folyószakaszok is. A térkép mellett a Helytartótanács kilenc pontos kérdéssorára adott részletes választ is Bedekovich mérnök készítette. A leírás a korabeli útviszonyok kitűnő forrása. Az ifjabb földmérő fennmaradt térképei nyomán egyértelműen kijelenthető, hogy térképészete újszerű, fennmaradt térképei már szinte kizárólag magyar nyelvűek. Térképei a mai szemlélő számára is jól áttekinthetőek.

A mérnök a Jászság területén jelentős településrendezést is végzett, így például Jászladányon, Jászfényszarun és Jászberényben is több új utcát jelölt ki, illetve korszerűsített. Jászberényben az ő tervei nyomán alakult ki a ma is meglévő Főtér (ma Lehel vezér tér).

Településünk városházájának tervezésében 1825 és 1827 között ifjabb Bedekovich Lőrinc is részt vett.

Ifjabb Bedekovich Lőrinc műve a jászberényi városháza is. A városvezetés 1832-ben bízta meg, hogy tervezzen új városházát. A tervek a nádornak, -mint felettes hatóságnak- viszont nem tetszettek, ezért Pollack Mihályt bízta meg, hogy készítsen új tervet Jászberény számára. Pollack terve viszont a városvezetésnek nem tetszettek, valószínűleg azokat túlságosan költségesnek találták, ezért Bedekovichot újabb tervek elkészítésére kérték fel. A mérnök 1833-as újabb terveiben már átvette a Pollack által tervezett homlokzatkialakítást. Azonban a tervek ekkor mégsem valósultak meg. Az építkezés csak 1838-ban vette kezdetét és 1839-ben fejeződött be. Az elkészült városháza Jászberény dísze és egyben az ország egyik szép klasszicista stílusú épülete lett.

Ifjabb Bedekovich Lőrinc hosszú pályafutását életének hetvenedik évében 1857. október 2-án fejezte be Jászfényszarun.

Farkas Kristóf Vince 

Források:

  1. Farkas Kristóf Vince: Mérnökök a magyar polgárosodás hőskorában. A két Bedekovich élete és munkássága. Jászfényszaru, 2011. [szakdolgozat]
  2. Sugárné Koncsek Aranka: A két Bedekovich. In: A Jász Múzeum évkönyve 1975-2000. Szerk.: Hortiné dr. Bathó Edit, Kiss Erika Jászberény, 2001. 313-324.