- Beküldte: ipeto
„… azért csak Róvja fel a kapufélfájára, hogy el ne felejtse …”
(Fazekas Mihály: Lúdas Matyi)
A cikk szerzői arra vállalkoztak, hogy Jászfényszaru híres szülötteiről vagy az itt élőkről információkat gyűjtsenek és egy cikksorozatban közreadjanak. Korábbi lapszámokban (2020. 05-től) már erről több alkalommal is tudósítottunk. Az arcképcsarnokban azokról emlékezünk meg, akik a tudomány, építészet, művészet tárgyi, szellemi javaival értékeket, örökséget hagytak ránk jászfényszarusiakra is, akikre méltán lehetünk büszkék – akkor is, ha az élet másfelé vezette útjukat. „Hogy dicső eleink nyomain járni taníthassunk…”
Akikről már olvashattunk szemelvényeket:
AKANTISZ VIKTOR (Jászfényszaru, 1864. december 6. – Budapest, 1943. október 21.) A jászfényszarui festő, író és bibliográfust a korvinák stílusában festett miniatűr akvarelljei tették nevét képzőművészként ismertté.
ID. KOMORI BEDEKOVICH LŐRINC (Jászapáti 1751. augusztus 8. – Jászfényszaru 1823. november 15.) Jászkun Kerület első földmérő és vízépítő mérnöke.
IFJ. KOMORI BEDEKOVICH LŐRINC (Jászfényszaru 1788. augusztus 8. – Jászfényszaru 1857. október 2.) Jászkun kerületi másodföldmérő, Jász kerületi földmérő.
FÁBRY DEZSŐ Béla János 1893. április 23-án született Jászfényszarun, szülei Fábry Elek gyógyszerész Szalay Ilona gyermekeként. Díszítő festő, rajztanár, festő (munkássága, életrajza további kutatást kíván).
MARZSÓ IMRE (1795. február 14. Tarcal – 1863. január 5. Arad) szabadságharcos, a Nagyváradon szerveződő második nemzetőrzászlóalj őrnagya, alezredese. A tarcali Marzsó család jászfényszarui birtokán is éltek.
MIRKOVSZKY GÉZA (Jászfényszaru, 1855. júl. 25. – Bp., 1899. nov. 14.): Mi újság Fényszarun? c. helyi lapban (2010/06) Farkas Kristóf Vince értékes írásában már részletesen olvashattunk a művész életéről, munkásságáról. Ezt az írást közzé tette a jászfényszarui városi könyvtár is (2020/04/01), amely elérhető az internetes helytörténeti felületén (jaszfenykonyvtar.hu).
A festőművész, grafikus, építész, belsőépítész Mirkovszky
Újabb adalékok a művészről és családjáról
A művész gyerekkoráról keveset tudunk. A lexikonok szerint Jászfényszarun született 1855. július 25-én. Mirkovszky a középiskola elvégzése után három évet a Műegyetemen tanult, de anyagi gondok miatt kényszerűen elhagyta az egyetemet és körül-belül két évet vasúti díjnokként dolgozott. Az Osztrák-Magyar-Monarchia 1878-as boszniai megszállásában már, mint hadmérnök vett részt.
A katonai akció után Mirkovszky Géza a bécsi Műegyetemen a híres építész Theopil Hansen iskolájában tanult 1879 és 1883 között, de a bécsi Képzőművészeti Akadémiát is látogatta. Itt közeli barátságba került a szintén magyarországi Gerster Kálmán építésszel, akivel később több munkán együtt dolgoztak. Hazatérve Thék Ede műhelyének készített enteriőrterveket. Azonban a nyugtalan Mirkovszky ismét útra kelt és Berlinben telepedett le, ahol főként iparművészettel, így bútor, könyvcímlap tervezéssel foglalkozott, de már ekkor akvarelleket is festett. A berlini Festőakadémián egy évig művészeti tanulmányokat folytatott. Külön érdekesség, hogy berlini korszakában a Koch testvérekkel együtt festette meg a Nero római császárról szóló körképet.
Hazatérve Budapesten a híres XIX. századi festő, Lotz Károly mellett dolgozott rövidebb ideig. A művészettörténészek szerint Mirkovszky Lotz mestertől több jellegzetességet átvett. (Farkas Kristóf Vince)
Az 1890-es évek elején Debrecenben élt hosszabb ideig. Több freskót festett, így például Debrecenben, az Aranybika Szálló nagytermében, a Kereskedelmi Akadémia és a Zenede nagytermében is. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola épülete, a “Zenede Palota”, amely hazánkban elsőként épült zeneoktatási célra 1894-ben. Az országosan védett műemléképület díszterme, a Kodály Hangversenyterem mennyezetfreskója az egyetlen megmaradt Mirkovszky-alkotás. Faliképe készült a budapesti Baross Kávéházban is.
Első házassága még a berlini évei előtt, nagyon rövid volt. Második felesége Greguss Gizella festő és iparművész, rajztanár, Budapesten a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után az Iparrajziskola megalapítója és vezetője volt 22 éven keresztül. Gyermekük Mirkovszky Mária mozdulat és táncművész, rajztanári és énektanári oklevelet is nyert. Mind a kettőjükről bővebben írunk a következő lapszámokban.
130 éve, hogy megnyitotta kapuját
DEBRECENI KERESKEDELMI AKADÉMIA (1892 – 2022). Szabó Anna Viola „A MAGYAR MŰVÉSZET ELEVEN EREJE" Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben c. tanulmányában az alábbiakról olvasunk:
1892 őszén, Debrecen főterén, megnyitotta kapuját a Gerster Kálmán műépítész tervei alapján fölépült Kereskedelmi Tanintézet és a Debreceni Kereskedő Társulat új palotája. Ez utóbbinak termeibe Mirkovszky Géza festőművész készített falfestményeket, amelyeket Chylinski György fényképész örökített meg az utókor számára, amely másképp nem is ismerhetné ezeket az immár elpusztult képeket. A három szereplő e ponton összekapcsolódó történetét meséli el az író. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_DERI_2017/?pg=48&layout...
A korabéli híradásban: „A debreczeni kereskedelmi akadémia új épülete. Első helyen említendő a kereskedelmi akadémia palotája, melyben most a tanszerkiállítás fő csoportja van. A 170,000 frtba került szép intézet a templomtér nyugati oldalát díszíti. Két külön épületből áll: egyik a keskeny homlokzattér ügyes fölhasználásával szerkesztett főépület, melynél a tervező Gerster Kálmán budapesti műépítő a külső nehézségeket teljes szerencsével győzte le, másik a keskeny, hosszú telekre a főépülettől bentebb állított két-emeletes iskola mintaszerű beosztásával, tökéletes világításával, szellőztetésével és fűtésrendszerével.
A főépület ékes része a nagy díszterem, melyet Mirkovszky Géza freskóképei ékesítenek. Magyarország kereskedelmének korszakait ábrázolják a kiválóan sikerült falfestmények." (Forrás: Vasárnap Ujság, 1894. augusztus 26.) https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=89440
Felújítják
2018. 06. 20-án megjelenő Debrecen Nagyváradi értesítő lapban pedig arról olvashatunk, hogy felújítják az egykori kereskedelmi akadémiát Debrecenben, Magyar Ház is helyet kaphat benne.
Eredeti állapotába állítják helyre az egykori debreceni kereskedelmi akadémia épületét, miután megtalálták az eredeti seccókat – művészi falfestményeket – az épület dísztermében. A város szándéka, hogy az épület a 2020-as évek elejére régi pompájában adjon helyet társadalmi eseményeknek. Egyik helyisége Magyar Ház funkciót kaphat, ami új platformokat kínál fel a döntően már szórványban élő magyar nemzetiségnek: a Partium értékeinek bemutatásában, továbbá nemzetpolitikai kapcsolatok kialakításában és intézményekkel való kapcsolattartásban vehet részt.
Az 1800-as évek végén a virágzó kereskedelemmel rendelkező Debrecenben a Kereskedő Társulat először a kereskedelmi szakiskola fenntartását, majd azzal együtt a Kereskedelmi Akadémia épületének megépítését határozta el. A Debreceni Kereskedelmi Akadémia később Megyei Könyvtár épülete is volt, jelenleg üresen áll, várja „új életét”.
A Kereskedelmi Akadémia reprezentatív belső tereinek belsőépítészeti, képző- és iparművészeti kialakítását ma már csak képekről ismerjük. Az emeletes épület földszinti részén üzlethelységek voltak, a felső szinten az Akadémia terei kaptak helyet. Az itt található díszterem gazdagon díszített térrész volt. Az épület a 20. század közepéig tartotta meg eredeti funkcióját, ekkor a Megyei Könyvtárat helyezték el benne. Az új funkció miatt több átalakítást hajtottak végre, festményeit és egyéb díszítő festéseit lemeszelték (döbbenetes – szerk.). A Könyvtár új épületbe történő költöztetése után, az épület 2007-től nem töltött be funkciót a város életében. Az épületben 1958-ban tűz is pusztított, amely tovább rongálta a falfelületek állapotát.
A fennmaradt fényképek és a helyszín vizsgálata alapján az épületben 23 db, különböző méretű falfestmény, több száz négyzetméternyi díszítmény, stukkók, márványozások találhatók. A festményeket Mirkovszky Géza készítette 1893-ban.
A festő ebben az időszakban élt Debrecenben. https://denagy.hu/kiemelt/felujitjak-az-egykori-kereskedelmi-akademiat-d...
Érdeklődéssel kísérjük figyelemmel a – sajnos, egyenlőre csak várható – felújítást, reméljük, hogy egy szervezett tanulmányúton, vezetett várostörténeti sétán személyesen is betekintést nyerünk majd a jászfényszarui születésű művész alkotásaiba, életébe. Addig is kérjük az érdeklődő olvasókat kísérjék figyelemmel a helytörténeti kutatásainkat (Értékőr Műhely Bedekovich népfőiskola), írásainkat.
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán)
Kovács Béláné Pető Magdolna