- Beküldte: ipeto
Az észak-iráni eredetű és a magyarságba beolvadt népcsoport példamutatóan ápolja ősei emlékét, emlékművek állításával, egykori viseletek felelevenítésével és használatával. Összetartozásuk igényét és erejét igazolja, hogy a szülőföldjükről elszármazott jászok keresik a kapcsolatot egymással és a helyben élőkkel - hangoztatta Fejér Andor, a Szolnok megyei közgyűlés elnöke az ünnepélyes megnyitón.
Fejér Andor külön szólt a Jász Lovas Bandériumról és a jászberényi Jász Múzeumról, amely élen jár ebben a nemes tevékenységben. Mint megjegyezte, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés a jász és kun népcsoport iránti tisztelete jeléül a megyeháza dísztermének két oldalsó termét Jász illetve Nagykun teremnek nevezte el, ahol festményekkel, tárgyakkal elevenítik meg e települések életképeit, jellemző tájait.
A világtalálkozó nyitónapján felszentelték az egykori négyszállási iskola előtt tisztelgő emlékkövet, és a kis falu testvértelepüléseit (Nagysomkút, Heiteuried) megjelenítő márványtáblát is. Dávid Sándor korábbi jászkapitány emlékoszlopot faragott az ágói világtalálkozó tiszteletére. Az oszlopra nemzetiszín szalagot kötöttek a résztvevők. Az eseménysor részeként számos kiállítás, bemutató nyílt meg a település művelődési házában, ahol bemutatták „A Jászságért” Alapítvány kiadványát, amelyben a Jászságért díjat elnyert köztiszteletben álló jászságiakat ismerhetjük meg közelebbről.
Szombaton az ünnepi főpapi szentmisét a községi templomban dr.Ternyák Csaba egri érsek celebrálta. Majd a jász települések küldöttségeinek felvonulása után díszünnepséget tartottak, ahol átadták a Jászságért-díjat, és a hagyományok szerint beiktatták a jászkapitányt, Dobos Gergelyt. Az új jászkapitány nyilatkozta, hogy „igazi kihívásként élem meg a kapitányi tisztséget, amelynek hitelességét nem csak az ünnepi alkalmakkor, hanem a mindennapokban is meg kell őrizni”.
A jászágói rendezvény június 11. és június 13-a között zajlott. A jászok első világtalálkozóját 1995-ben, Jászberényben tartották a jász redemptió, azaz a jász önmegváltás 250. évfordulója alkalmából. A jász önmegváltás története 1702-ben kezdődik, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Az ott élők azonban ebbe a változásba nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat.
(MTI)