Francia vendégek Jászfényszarun

Szeptember utolsó hetében a Francia Faluházak Szövetségének képviselői egy hetet töltöttek városunkban azzal a céllal, hogy a népfőiskolákkal együtt (Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság, Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Népfőiskolai Társaság) egy közös szemináriumot valósítsanak meg, amely munkatársaik éves továbbképzési programjába illeszkedik.

A csoport összetétele sokszínű volt, hiszen az országos elnök, több megyei elnök, újságíró, turisztikai szakember, animátor, gyógypedagógus és helytörténész is volt közöttük.

Nagy részük még nem járt Magyarországon, ezért nagyon kíváncsiak voltak mindenre-nemcsak a szűken vett témára, amely a Női vállalkozások Európában címet kapta. A program vezetői által a korábban megismert Vállalkozó nők a vidékért c. projekt utóéletét tanulmányozták.

A szeminárium programját közösen állítottuk össze, s igyekeztünk az elméleti előadások (Nagy László, Szarvák Tibor, Dr Soltész Anikó, Kovács Béláné Pető Magdolna prezentációi) mellett megmutatni a Jászsági kistérség sajátosságait is, találkozót szerveztünk a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kara vezetőivel és hallgatóival Jászberényben, illetve Gödöllőn, az egyetemen jártunk – megismerve az egyetem múltját és a Gödöllői Királyi kastélyt. A jászfényszarui vállalkozó nőkkel találkozva érdeklődéssel hallgatták, hogy mi is indította el a vállalkozás gondolatát, hogyan fejlődött, sikeresnek érzi-e magát, milyen kapcsolati tőkére alapoz, tudott-e bővülni, fejlődni, önállóan, vagy pályázati támogatással bővítette tevékenységi körét, a család hogyan viszonyul a vállalkozáshoz, megjelenik-e az utódlás kérdése s fenntartható-e hosszútávon a vállalkozás. Körülnézhettek több vállalkozásban a szolgáltatások területén, az Ipari Parkban tájékoztatást kaptak a város terveiről. Találkozhattak alkotóművészekkel Gödöllőn, népművészekkel Jászfényszarun.

Látogatást tettünk a GIM-ben, ahol Katona Szabó Erzsébet (textilművész) mutatta be a műhely munkáját és tartott tárlatvezetést.

A Gödöllői Iparművészeti Műhely 1998-ban alakult, a Gödöllőn és Gödöllő környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportosulásaként.
A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű Gödöllői Művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése, megismertetése a kortárs művészetben, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén.

A műhelyben folyó művészeti oktatás a hagyományokra épül (gobelinszövés, kerámia, rajz- és festészet, textiltechnikák), rendszeres évi tanfolyamok és intenzív nyári táborok formájában valósul meg. Jellegzetességei: a fiatal és felnőtt növendékek való egyéni foglalkozás, fiatal tehetségek gondozása; mívességre és magas szintű mesterségbeli tudásra való nevelés; felvételi előkészítés professzionális művészeti környezetben.

A GIM működéséhez a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány biztosítja az anyagi alapokat.
A művészeti oktatást Remsey Flóra kárpitművész, F. Orosz Sára keramikusművész, Anti Szabó János képzőművész vezeti.

Az oktatási program része a nyári művészeti tábor is, amely 10 napos intenzív tevékenységet jelent, és amelynek rendkívül nagy sikere van a növendékek körében, több mint 100 fő veszi igénybe. Év közben, életkorra való tekintet nélkül bárki bekapcsolódhat a közös munkába, a növendékek nemcsak Gödöllőről, a környékről, és jelentős számban Budapestről járnak az alkotóházba.
Az oktatási műhely rendszeresen beszámoló kiállításon összegzi tapasztalatait, ez alkalomból minden esetben újabb jelentkezők várhatók.

A vendégek számára érdekes volt, hogy beleláthattak az önkormányzati választások kampány időszakában zajló eseményekbe s találkozhattak polgármester és önkormányzati képviselő jelöltekkel.

A délutáni analízisek során sok érdekes kérdés felmerült, amelyekre igyekeztünk választ adni. A kérdéseik egyike volt,”gondolkodott-e már Jászfényszaru vezetése és lakossága azon, mi történne abban az esetben, ha a Samsung innen elköltözne - mert szerintük az katasztrófa lenne, sokan munkanélkülivé válnának.”Mivel tudjuk indokolni azt, hogy rendszerváltáskor a gazdasági szerkezet átalakítására az amerikai modellt választottuk. „Ez persze olyan kérdés, amelyre mi nem tudtunk a francia kollégáknak választ adni.

Ők úgy ítélték meg a magyarországi kisvállalkozások helyzete igen törékeny, de nagy az akarat és a merészség az emberekben, hogy fenntartsák ezeket. „A bemutatott vállalkozások vezetőiből sugárzott a hit, a meggyőződés, hogy amit csinálnak az jó, és mernek vállalkozni a válság ellenére is.” Szerettünk volna a vállalkozó nők családjaival is találkozni, kíváncsiak lennénk milyen itt a fiatalabb generáció és az idősebbek kapcsolata.”

„Mindenhol európai uniós projekteket, beruházásokat látunk, a magyarok nagyon ügyesen használják az EU-s támogatásokat”. Ehhez azért fűztünk egy gondolatot, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt a franciák is hasonló programokat valósítottak meg - nekünk ennyi a lemaradásunk.
Mások a magyarok vendég szeretetét, a jászok öntudatát említették, amit magukkal visznek az útról.
„A fogadtatás Jászfényszarun minőségi és elbűvölő volt, mindenki kedves és készséges volt velünk - mondta a szeminárium vezetője Chantal Tramoy - alkalmazkodóképességet és rugalmasságot tapasztaltam a programok során mindenütt.”

„Nekem egy felfedezés volt ez a program itt Jászfényszarun, tetszett az optimizmus, amit itt tapasztaltam és meglepett a jól kiépített struktúra a civil szervezetek, a művelődési ház, a könyvtár, a tájház együttműködése, a Jász Múzeum Jászberényben és annak a vezetője”.
„Ezen a héten sok-sok színt fedezhettünk fel, sok fényt, melegséget, mindenki igyekezett magából is adni a többieknek.”

„Finomakat ettünk és jó borokat ittunk - higgyék el, ez egy francia szájából nagy bóknak számít.”

„Azt reméljük, egy közös európai projektben, a továbbiakban majd együtt dolgozhatunk”- ezekkel a szavakkal zárta a hét értékelését Jen Marie Beurton országos elnök”

Úgy legyen! Rajtunk nem fog múlni!