„Európa a polgárokért”

Jászfényszaru város önkormányzata testvérvárosi találkozók megszervezésére pályázatot nyújtott be és nyert meg. A program támogatja a különböző országok polgárainak és szervezetinek együttműködését, hogy találkozzanak, közösen cselekedjenek, és együtt alakítsák ki saját elképzelésüket egy nemzeteken túlmutató, de a sokszínűséget tiszteletben tartó európai környezetről. Ennek keretében Bors és Zaklicyn testvérvárosok delegációit fogadtuk 2009. július 30 - augusztus 5. között Jászfényszarun.

2009.július 31-én a jászfényszarui Városháza nagytermében találkoztak a testvérvárosok képviselői miután meglátogattak egy rehabilitációs munkahelyet – varrodát - és az Idősek Gondozó Házát. Ez a szakmai program, látogatás, tájékoztatás rendkívüli módon érdekelte a külföldi látogatókat, véget nem érő kérdésekre a programvezetők alig győzték válaszaikat megadni.

Testvérvárosi kapcsolatok már régóta léteznek Európában, mivel számos település kapcsolódik egy másikhoz a testvérváros-megállapodások révén. Az ilyen partnerség célja, hogy ösztönözze a városok közötti együttműködéseket és a polgáraik közötti kölcsönös megértést. „A testvérváros-mozgalom a második világháborút követően alakult ki, párhuzamosan az európai integrációs folyamat előrehaladásával. Az egyik legjelentősebb fejlemény az volt, amikor a berlini fal leomlása után testvérvárosi kapcsolatok jöttek létre az EU tagállamai és a közép- és kelet-európai országok között, ezzel előrevetítve és előkészítve ezen országok integrációját az Európai Unióba.

A testvérvárosi kapcsolatok jelenleg egyedülálló, sűrű hálózatot alkotnak egész Európában is, azon kívül is, ennélfogva különleges módon járulnak hozzá a jelen Európája előtt álló kihívások megoldásához, amelyeket a program céljai is tükröznek.”

Hogyan valósulnak meg ezek a helyi közösségekben?

A programokban aktívan résztvevő polgárok nélkül nehezen elképzelhető egy sikeres testvérvárosi kapcsolat, elkötelezett, nyitott, más népek kultúrája iránt őszintén érdeklődő emberek együttműködése révén valósítható meg csak a program.

Jászfényszaru egy jó példa erre.

2009.július 31-én a jászfényszarui Városháza nagytermében találkoztak a testvérvárosok képviselői egy közös bemutatkozásra, ismerkedésre, ahol Győriné Dr. Czeglédi Márta polgármester asszony köszöntötte a résztvevőket, és egy fontos dimenzióba helyezte a következő napokat is, miszerint folyamatosan tanulni és fejlődni ez az önkormányzat célja és feladata, és az együtt töltött idő is alkalmat kínál arra, hogy eltérő gyakorlatainkból kölcsönösen tanuljunk.

Kovács Béláné Pető Magdolna az általános iskolában folyó munkáról tájékoztatta a jelenlévőket s mondandóját Kaszainé Ocskó Györgyi egészítette ki a Művészeti Iskola tevékenységének bemutatásával. Az óvodákban folyó munkáról, az óvodapedagógiai elvekről és gyakorlatról Ácsné Csontos Mária intézményvezető adott tájékoztatást a nagy érdeklődést tanúsító vendégeknek. Holló Szabóné Görbe Éva a K & H bankfiók tevékenységét mutatta be, utalva arra, hogy a település fejlődése indokolta az újabb szolgáltatás bevezetését.

Lengyel vendégeink között több falusi és agroturisztikai vállalkozó is jelen volt, akik szívesen számoltak be munkájukról. Ugyancsak nagy számban jöttek a Senior klub tagjai, több nyugdíjas pedagógus is volt a csoportban, akik a mai napig gazdálkodnak földjeiken és aktívan támogatják a helyi közösségi munkát. A fiatalabb korosztályt főiskolai hallgatók és középiskolai diákok képviselték, akik településükön aktívan bekapcsolódtak a sporttevékenységekbe és az önkéntes tűzoltó egylet munkájába.

A lengyel csoport vezetői: Zdzisław Górnikiewicz- a Filipowice-i Általános Iskola (AMK típusú intézmény) igazgatója és Agata Nadolnik nyugalmazott intézményvezető. Az igazgató úr köszöntőjében kifejtette, hogy a testvérvárosi kapcsolatok egyedülálló lehetőséget teremtenek arra, hogy megismerkedjenek más európai országok polgárainak mindennapi életével, betekintést nyerjenek a hétköznapokba és az ünnepekbe, hiszen egy ilyen fesztivál, amely majd Jászfényszarun kerül megrendezésre, s amin majd ők is részt vesznek kiemelkedő eseményei egy-egy helyi közösségnek.

Bár országaink között jelentős eltérések tapasztalhatók, de az európai vidék fejlesztéséért együttesen is összefoghatunk. Sok olyan terület van, ahol hasonlóak a problémák, ilyen az idősek helyzete, a családok szerepe a vidék társadalmában, a foglalkoztatás és sorolhatnánk tovább. Fontos, hogy megismerjük egymás gyakorlatát, hogy egymástól is tudjunk tanulni.

„A testvérvárosok polgárai számára szervezett találkozó lényege, hogy a testvérvárosokból összehozzon különféle állampolgárokat és állampolgári csoportokat, kiaknázva a települések közötti partnerséget az állampolgárok közötti és a kultúrák közötti kölcsönös megismerés és megértés elmélyítésére.”

Augusztus 3-án vidékfejlesztési konferenciával folytatódott a párbeszéd.

A helyszín ezúttal a Rimóczi kastély volt, ahol a résztvevők először Penczner Pál elszármazott, jelenleg az USA-ban élő festőművész munkásságával ismerkedtek meg. Ezt követően polgármester asszony bemutatta „Sándort” és „Rozit” a Tarló fesztivál 2 figuráját, ezúttal ujj bábuk formájában is, majd a Vidékfejlesztő Központ létrehozásáról adott tájékoztatást –Vidékfejlesztés nincs lokálpatriotizmus nélkül, nagyon fontos az ember életében az első hely, ahol született, az anyanyelve, a szokásai.

Mi büszkék vagyunk az un. „jász öntudatra”, amely a betelepülés óta adott, s ez hajdan önálló kollektív nemesi jogot jelentett.

A Jászfényszarun működő vállalkozók közül először Győri Ernő mutatta be mezőgazdasági tevékenységét. Bevezetőjében a lengyel-magyar eltérő mezőgazdasági gyakorlatra hivatkozva mondta, az a lehetőség, ami Nektek kedves lengyel barátaink Lengyelországban adott, mármint a családi vállalkozás, nálunk másként alakult, s az, hogy hosszú távon melyik út marad meg, a jövő kérdése. Magunkról szólva: 2002. óta 650 hektáron végzünk mezőgazdasági tevékenységet.

Jászfényszarun 7000 hektáros művelhető terület van. Mi átvettük azt a gyakorlatot, amely régebben a termelő szövetkezetekben is szokásos volt. Ha az EU-s támogatás nem lenne, a klimatikus változások miatt nem tudnánk évről-évre újra vetni, aratni. Ezért kell összefognunk magyar és lengyel gazdáknak, hogy megmaradjon 2013 után is a támogatási rendszer! Megszállottság, kitartás, családi háttér szükséges ehhez a tevékenységhez mert, ha valódi krízis áll elő fontos, hogy legyen támaszunk!

Ezután Győri Ernő röviden beszámolt a magyarországi támogatási feltételekről, majd kérdésre az értékesítési formákról adott tájékoztatást, mely szerint Magyarországon igen érdekes az értékesítés - lehet szabadpiacon értékesíteni - lehet termelési hitellel értékesíteni-vagy a magyar árutőzsdén.

A mezőgazdasági termelők tőkeerőssége nagyon gyenge, betakarítást követően kénytelenek olcsón eladni a terményeiket, az lenne a jó, ha nem lennénk termékeladási kényszerben. Mi is csatlakoztunk a Jászapáti MGZRT-hez, akinek a vezetésével 11.000 hektár terület került integrálásra, közös beszerzésre és értékesítésre – hangsúlyozta, hogy célszerű az összefogás.

Tanczikó Attila az önkormányzati beruházásokról szóló tájékoztatóval folytatta a vendégfogadó település bemutatását. Jelenleg 3 EU által támogatott beruházás zajlik a városban, melyet pályázati úton nyert az önkormányzat Kerékpárút, sportpálya felújítása, Szivárvány óvoda felújítás.

Ézsiás Dénes vállalkozó röviden felidézte családja történetét: kisgyermekkorában szülei mezőgazdasággal foglalkoztak, ő és testvére – Juhász Jánosné – azonban már kereskedőnek tanult és így most ilyen jellegű vállalkozást vezetnek Jászfényszarun. „Az Iparcikk boltban voltam tanuló, s később, amikor lehetővé vált, megvásároltam a boltot és jelenleg már ebben dolgozunk, a több lábon állás azonban számunkra is szükséges, s így nem oly régen TÜZÉP telepet is nyitottunk, de itt is sok a bizonytalanság, ezért próbálkozunk a kereskedelmi szálláshely adásával, vendéglátással is. Nekünk is az lenne a jó, ha a mezőgazdaság jól működne, mert ha az abból élőknek rosszul megy, nem vásárolnak tőlünk, nem veszik igénybe a szolgáltatásainkat.”

Szlovicsák Zsuzsanna az ALFA Rehabilitációs KHT helyi varrodájának vezetője is szeretettel köszöntötte a megjelenteket. Beszámolójában elmondta, hogy Jászfényszarun 41 főt foglalkoztat a cégük jelenleg. Összesen 13 telephelyük van Magyarországon, a Centrum Budapesten található. Elsősorban külföldi bérmunkára dolgoznak Jászfényszarun, de úgy látják, hogy a magyar kiskereskedők is egyre több megrendelést adnak. A munkatársak jellemzően részmunkaidőben dolgoznak.

Ádámné Horváth Margit, Jászapátiról érkezett vállalkozó bemutatta a „Természettudatos magatartást népszerűsítő beruházását”. Újrahasznosuló energia bemutatása AVOP LEADER pályázat keretében valósult meg. 2006 májusában 4 db napkollektort szereltettek a tetőre, 2007. augusztusban az elemeket bővítették. Ezt a lehetőséget szeretnék minél több emberrel megismertetni.

Végezetül Kovács Béláné Pető Magdolna adott rövid tájékoztatást a Vállalkozó Nők a Vidékért című programról.

A vendégek közül Anna Kuzera Majewska mutatta be a Vidékfejlesztő Iroda munkáját, a lengyelországi támogatási elveket és gyakorlatot, a sikeres pályázatokat. Stanislaw Ziólkowsky pedig bemutatta falusi és agrárturisztikai vállalkozását. Magyarországhoz hasonlóan ők is egyesületbe tömörülve próbálják megfogalmazni közös érdekeiket és értékeiket.

Nagyné Kiss Mária