Erzsébet nap 2014

A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság a hagyományos Erzsébet napi programokat a huszadik alkalommal rendezte meg a népfőiskola fennállása óta. Ebből az alkalomból került sor a Duflex Fotográfiai stúdió tagjának, Pető Istvánnak az újabb kiállítási anyagának bemutatására. A népfőiskola elmúlt 20 évében megvalósított programjain készített fotókat és a névadó Bedekovich Lőrinc kéziratos térképeinek másolatait beszámoló kiállítás keretében láthatja az érdeklődő közönség.

TÉRKÉPEK

1.
Jászkun Kerületek 1782
Idősebb Bedekovich Lőrinc
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei levéltár
A Jászság, Nagy- és Kiskunság egész területét ábrázolja valamennyi helység, puszta, folyó, út és templom feltüntetésével. Jelöli az elpusztult helységeket is, valamint az Ördög-árkot Dévaványától Kiskunhalasig. A JNSZM Levéltár egyik legértékesebb térképe. Hadászati céllal készült, amire a jobb alsó sarokban látható díszes, figurális ábra utal.

2.
Jászfényszaru 1781
Idősebb Bedekovich Lőrinc
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei levéltár

Fövényszarut /Jászfényszaru/ és a közeli jászsági, Heves és Pest megyei településeket a templomok színes rajzával ábrázolja a térkép. Feltünteti a szabályozatlan Zagyva folyót, nádas területeket, szőlőskerteket, utakat, malmot és csárdát. Felirata színes, díszes címkeretben. Jobb felső sarkában szálló angyal látható, kezében mérőrúddal, amely a térkép méretarányát és tájolását megadja. Finom kivitelű, igen szép vízrajzi térkép.

3.
A Jászság képe 1817
Idősebb Bedekovich Lőrinc
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei levéltár

A Jászság áttekintő és vízrajzi térképe részletes szín- és jelmagyarázattal. A folyókat és a vízállásos, mocsaras területeket ábrázolja. Feltünteti a Jászság úthálózatát, a jászsági, továbbá a határos Heves-Külső-Szolnok és Pest megyei részek településeit templomaik jelölésével. Ábrázolja a Jászsághoz tartozó karai, kocséri és kisszállási pusztabirtokokat is. A szelvény díszesen illusztrált jobb alsó sarkában puttó alakja látható, kezében a térkép feliratával, alatta a léptéket mérföldekkel jelző beosztással.

4.
Szent-László-puszta 1780
Idősebb Bedekovich Lőrinc
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei levéltár

Tanyák, halmok, tó, szigetek, híd, utak, kutak feltüntetésével készült felmérési térkép. Címfelirata igen díszes rajzolatú. Tájolása színes és figurális. A heverő Poseidon kezében lévő alabárd a térkép tájolását jelzi. A korábban Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma és Jásztelek által birtokolt puszta 1873-ban önálló községgé alakult.

5.
Péteri- és Tajó-puszta 1782
Idősebb Bedekovich Lőrinc
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei levéltár

Péteri-puszta jász és nagykun helységek birtoka volt. A ma Kiskunhalashoz tartozó Tajó-pusztát a kiskunsági helységek birtokolták. Rendkívül díszes, finom kidolgozású felmérési térkép, amelynek díszítő elemei csónakon álló faunt, továbbá a pusztai élet tárgyait, mezőgazdasági eszközöket, főző- és evőeszközöket ábrázolnak. A két puszta felosztását jelöli a birtokos helységek között. Péteri-puszta a XIX. század közepére Pusztapéteri néven önálló községgé alakult, melynek neve 1900-ban Pálmonostorára változott.

6.
Kara-puszta 1798
Idősebb Bedekovich Lőrinc
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei levéltár

Jászfényszaru község fél Kara-pusztájának dűlőkre /I-VII/ osztott térképe. A tavakat, kutakat, halmot feltünteti. Kara- és Jenő-pusztából 1860-ban alakult Jászkarajenő község.

7.
Jászjákóhalma, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy és környékének vízrajzi térképe 1779
Idősebb Bedekovich Lőrinc
Heves Megyei levéltár

Jászfényszaru híres szülöttei, Jászkun Kerület földmérői - a két Bedekovich
Évfordulók 2013-ban: a Népfőiskolai Társaság névadója idősebb Bedekovich Lőrinc élete végéig Jászfényszarun élt, 2013-ban volt halálának 190. évfordulója. Fia, ifjabb Bedekovich Lőrinc 225 éve született Jászfényszarun.
A két geodéta életrajzáról bővebben Farkas Kristóf Vince történész írt (www.bedekovich.hu), alább a jelentősebb térképészeti munkásságukról emlékezünk meg.

Idősebb BEDEKOVICH Lőrinc (Jászapáti, 1751. augusztus 8 - Jászfényszaru, 1823. november 15.)
Horvát nemesi családból származott. A Budai Királyi Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. 1779-ben a Jászkun Kerület közgyűlésének határozata szerint, évi 200 rajnai forint fizetéssel a Hármas Kerület földmérőjének választották meg. Elsősorban vízrajzi térképei, vízszabályozással kapcsolatos munkái ismertek. Nemes Gerzson kutatásai szerint, több mint 90 nagyméretű vízrajzi térképet készített több évtizedes működése során. Szinte valamennyi jászkunsági településről maradt fenn Bedekovich felmérés. Ugyanis a helyi igények és természeti adottságok figyelembe vételével, minden jászkun helység vízpanaszával kapcsolatosan tervet dolgozott ki. Nemcsak a Jászkun Kerület, hanem a Helytartótanács megbízásából is dolgozott. A Nagykunságban a Mirhó és a Zádor-ér, a Jászságban a Zagyva és a Tarna szabályozásában voltak kiemelkedő érdemei. A vízimalmok működtetéséhez szükséges zsilipeket, zúgókat és gátakat is tervezett. Térképei nemcsak pontosak, hanem díszesek is, sokszor művészien megrajzolt képeket tartalmaznak. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található legismertebb műve, az egész Jászkunságot ábrázoló, 1782-ben készült alkotása. A térképen valamennyi jászkun helységet és pusztát, az utakat és a folyókat is feltüntette. Ez az egyetlen Bedekovich-térkép, amely még a szerző életében nyomtatásban megjelent. Először 1801-ben Horváth Péter jászkunok történetéről írt könyvének mellékleteként került kiadásra. Legjelentősebb alkotásának mégsem ez, hanem a Heves Megyei Levéltárban lévő, 31 lapos Zagyva és Tarna térkép tekinthető, amelyen 1791-ben a két folyó futását ábrázolta, Hatvan vidékétől a szolnoki várig. Bedekovich mérnöki munkájának magas színvonalát jelzi, hogy vízrendezési elgondolásait a Helytartótanács jóváhagyta. Munkái mégis ideiglenes jellegűek maradtak, mivel a végleges megoldás, az egész Tisza-völgy szabályozása csak évtizedekkel később kezdődhetett meg. Bedekovich Lőrincet 1801-ben érdemei elismeréséül József nádor tiszteletbeli táblabírónak nevezte ki. 1819-ben negyven évi szolgálat után, fizetése meghagyásával vonult nyugdíjba. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található Bedekovich térképanyag alapját az a 43 rajz képezi, amelyet a szerző 1823-ban, nem sokkal halála előtt adott át a Jászkun Kerületnek. Idősebb Bedekovich Lőrinc 1785-től élete végéig Jászfényszarun élt.
(Vö.: NEMES Gerzson: Bedekovich Lőrinc a Jászkunság első vízépítő mérnöke. Vízügyi Közlemények, 1984. 2. füzet. 271-279. p.; NEMES Gerzson: A két Bedekovich. Magyar Vízgazdálkodás, 1980/2. 30-32. p.)

Ifjabb BEDEKOVICH Lőrinc (Jászfényszaru, 1788. augusztus 8 - Jászfényszaru, 1857. október 2.)
1806-tól mérnökgyakornoki munkát folytatott atyja, idősebb Bedekovich Lőrinc mellett. A gyakorlati idő alatt készített rajz- és térképmásolatait, terveit apja hitelesítette. 1815-ben a Pesti Mérnöki Intézetben oklevelet szerzett, majd József nádor hozzájárulásával elnyerte a Jászkun Kerület másodföldmérői állását. Idősebb Bedekovich Lőrinc nyugdíjba vonulása után, rövid ideig a Hármas Kerület mérnöke. 1820-ban azonban külön Kiskun és Nagykun kerületi mérnöki állásokat létesítettek, az előbbit Varga Elek, Zala megyei mérnök, az utóbbit Tóth (Toót) András nyerte el, míg ifjabb Bedekovich Lőrincet a Jász Kerület mérnökévé választották meg. Atyjához hasonlóan Jászfényszarun lakott, de hivatali tevékenysége Jászberényhez kötötte. Első önálló térképe a jászberényi ispotály létesítésével kapcsolatban 1816-ban készült. Településünk, Jászfényszaru városházájának tervezésében 1825 és 1827 között ifjabb Bedekovich Lőrinc is részt vett.1825 és 1838 között kidolgozta Jászberény városrendezési tervét, melynek figyelembevételével a főteret, az onnan nyíló utcákat, illetve a városközpont mai szerkezetét kialakították. 1826-ra elkészítette valamennyi jászsági település felmérését. Vízimalmok zúgóinak tervezését és szakvéleményezését is vállalta (Újszász, Jászfényszaru) és építészként, több jászberényi középület létesítése fűződik nevéhez: 1829-30-ban az újjáépült Jászkun Kerületi Székház, 1839-40-ben a városháza, valamint a Rozália-kápolna tervezésében és a munkálatok kivitelezésében vett részt. Apjánál sokoldalúbb volt ugyan, azonban munkássága, térképeinek száma jóval kevesebb és ezek sem annyira igényes és díszes kidolgozásúak. A két Bedekovich térképeit nehéz elkülöníteni, mivel az 1810-es évekből mindkettőjüknek maradtak fenn alkotásai, néhány esetben közösek a művek és az idősebbik olykor ellenőrizte és szignálta fia rajzait. A félreértések elkerülése végett, táblázatunkban, csak ha egyértelmű volt, akkor jelöltük, hogy az ifjabb Bedekovich volt a térkép szerzője. Ifjabb Bedekovich Lőrinc 1848-ig töltötte be hivatalát. Ekkor azonban mást választottak meg a Jász Kerület földmérőjének és nyugdíjkérelmét is elutasították. Életműve és tevékenysége azonban még nem minden részletében feltárt.
(Vö.: NEMES Gerzson: A két Bedekovich. Magyar vízgazdálkodás, 1980/2. 30-32. p. ; SUGÁRNÉ Koncsek Aranka: A két Bedekovich. A Jász Múzeum évkönyve 1975-2000. Jászberény, 2001. 313-324. p.)