Bedekovich-útinapló 2. rész

 „Szóljunk hát eleinkről” témakörben egy sorozatot indítottunk útjára s most id. Bedekovich Lőrinc geodéta nyomán járva ismét egy képzeletbeli utazásra hívjuk az olvasót. Az útinaplónk egy-egy fejezetéből közlünk részletet, hogy megismerjük a 270 éve született vízépítő mérnök gazdag életútját.
Előző lapszámokban a Zádor-hídról és a Mirhó-gátról olvashattak az érdeklődők, jelen írásban pedig a jászsági árvízmentesítés céllal épített József csatornáról adunk tájékoztatást.

A József-csatorna felavatása 1796

A Jászkun Kerület földrajzi viszonyai miatt a folyókon tavasszal hatalmas áradások vonultak végig, amelyek a településeket is fenyegették.  Az árvízmentesítés a kerületekben 1786-ban indult meg, amikor a mai Abádszalók melletti Mirhó-fok elzárására a nagykun települések részvételével.

A Tarna folyó a jászsági szakaszán is jelentős árvizeket eredményezett, ezért Jászjákóhalma és Jászdózsa között idősebb Bedekovich Lőrinc földmérő tervei nyomán új, egyenes csatorna épült, ami a Tarna szerteágazó vízfolyása helyett új, egyenes és a víz gyors levezetését oldotta meg. Az új csatorna a korban nagyon jelentős teljesítménynek számított, hiszen ezzel részben megoldódott egy kisebb terület ármentesítése, valamint a megvalósult építmény jó példát mutatott a rendezetlen folyómedrek problémájának megoldására.  Az árok Jászdózsa és Jászjákóhalma között épült meg 1795-ben 1000 öl, tehát körülbelül 2 km hosszúságban és 5 öl szélességben.

A Tarna csatorna felavatására 1796. március 9-én a jászok és kunok grófja és bírája Habsburg József Antal főherceg-nádor születésnapján, nagy ünnepség keretében került sor. Az ünnepségen részt vett a csatorna által érintett Jászberény, Jászjákóhalma és Jászdózsa küldöttsége, Takáts László dósai, Rigó Ferenc  jákóhalmi plébános, a Jászkun Kerület részéről Boros Sándor főkapitány, Pintér Ferenc főjegyző, Pethes András jász kapitány, Dósa József és Darázs József táblabírók,  Muharay István és Bartal Ferenc esküdt, valamint Bedekovich  Lőrinc  földmérő.  Elsőként a jákóhalmi templomban ünnepi szentmisén vettek részt, amit József nádor születésnapja miatt az ő tiszteletére mutattak be. Feltehetően a mise előtt „dob, muzsika, és ágyúzás” hangja szólt.  A szentmise után az ünneplő közönség az árokhoz vonult kocsikkal és lovas kísérettel muzsikaszó mellett.  Az árok hasznáról az ünnepségen  Bedekovich  Lőrinc  tartott  rövid  előadást,  beszédében  pedig  a  csatornát  készítő jászberényi, jászdózsai és jászjákóhalmi lakosok szorgalmas munkájáról is megemlékezett. A beszéd végén pedig formálisan, a jelenlévők előtt kérdezte meg Boros Sándor jászkun főkapitánytól, hogy az ároknak milyen nevet adjanak. A főkapitány válaszában az építményt a nádor tiszteletére „győnyőrűséges  dobb,  s’  Trombita harsogások”  és „a  mozsaraknak harom  izben  tortent  kisutesivel”  mellett  József  csatornának  nevezte  el. A közönsé pedig „harom izben vivatot  kialtották”. Az ünnepség végül a községben fejeződött be, ahol „Többnyire Előrjárok a Parochián, Nemellyek pedig a Helység Házánál” ebéden vettek részt, ahol „Uri módon meg tractáltattunk”.  A vendégek tokaji borokat ittak, és feltehetően a nagyböjt miatt, több fajta halat fogyasztottak. A csatorna felavatásáról a Magyar Kurír folyóirata is beszámolt, ami egyértelműen alátámasztja az esemény fontosságát.

Forrás: A Jászkun Kerület tisztikara és társadalmi kötődése 1745–1876 A Jászkun Kerület főkapitányai, alkapitányai, főjegyzői, jász, nagykun és kiskun kapitányai Farkas Kristóf Vince doktori értekezés (2016)
http://corvina.kre.hu:8080/phd/Jaszkun_Kerulet_tisztikara_es_tarsadalmi_...
Térképekhez a TARNA – JÓZSEF CSATORNA vonatkozásában
Nro_0009 (jelzet)
Kürt-puszta /Jászkisér/ - Delineatio majoris partis Jasigiae cum parte intercepti Praedii Kürth Seremssimi Principatus Eszterháziáni facta per Laurentium Bedekovich II. Distr: Iur: Ordinarium.
1780 körül készült, 72x50, 1000 öl = 42 mm
Bedekovich Lőrinc

A jászsági Kürt-puszta ábrázolása a vízhálózat, a települések templomai, helynevek és az egyes részek birtokosainak feltüntetésével. Rendkívül értékes vízrajzi térkép, Tarna, Holt Tarna ábrázolása. Tájolása színes irányrózsával.

TÉRKÉPRÉSZLET - a Jászság 1817-es térképén, közvetlenül Jákóhalmától északra, látható egy piros vonal, ami a Tarna két kanyarulatát köti össze. A jelmagyarázat szerint a piros vonal csatornákat jelent ez valószínűsíthető, hogy a József-csatorna lenne, csak a nevét nem írták rá.
A térképeket, kiegészítő információkat a MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárából, Horváth Gergő igazgató helyettes adta át a kutatáshoz.

Id. komori Bedekovich Lőrinc (Jászapáti 1751. augusztus 8. – Jászfényszaru 1823. november 23.) nemesi családban született Jászapátin, majd 1782-ben Jászfényszarun telepedett le feleségével, Pruzsinszky Erzsébettel, itt születtek gyermekei is. A Jászkun Kerület első földmérő és vízépítő mérnökét hivatala Jászberényhez kötötte, de munkája többségét Jászfényszarun végezte. Lakhelyének pontosításáról jelenleg is kutatások zajlanak. Örök nyugalomra Jászfényszarun helyezték.

A Népfőiskolai Társaság támogató ajánlása révén, „id. Bedekovich Lőrinc a Jászkun Kerület első földmérő és vízépítő mérnöke munkásságának - a geodéta szakmai hagyatéka, kéziratos térképei”, mint kiemelt nemzeti értéknek a Magyar Értéktárba történő felvételének előterjesztési anyagából készül az „útinapló”.

Kovács Béláné Pető Magdolna
Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság

A tartalom érvényessége: 
2021/06/05, szo - 16:00 - 2021/06/30, sze - 16:00