A helyi kiadványok közösségformáló ereje

Ezzel a címmel rendezte meg Népfőiskolánk a hagyományos Erzsébet napi programon azt a kerekasztal-beszélgetést, amely egyúttal a „Zarándokúton a Jászságban” című új könyv bemutatója is volt.

A kerekasztal résztvevői Győriné Dr Czeglédi Márta polgármester, Kovács Béláné Pető Magdolna a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság elnöke a kötet kiadója, Csőke György plébános a könyv „ötletgazdája”, Farkas Kristóf és Pető István a kötet szerzői, Vas Ágota a nyomda képviselője voltak.

Bevezetőjében Nagyné Kiss Mária a kerekasztal-beszélgetés vezetője feltette azt az egyszerű kérdést: ha megkérdeznék, hogy felelnél arra a kérdésre: Ki vagy te? Önmeghatározásunk, identitásunk nem csak azért fontos, hogy megfelelő választ tudjunk adni, hanem elsősorban azért, mert ez meghatározza gondolkodásunkat, cselekedeteinket. Mi itt a Jászságban különösen az elmúlt két évtizedben annak vagyunk a tanúi, hogy sorra alakultak a helyi értékeket felfedező és óvó egyesületek, alapítványok. A hagyományőrző csoportok irányításával újra divatba jött a népviselet, a huszárkodás. Szeretjük ezt a tájat, jásznak, jászságinak valljuk magunkat, védjük értékeinket. Ez a kötet, amit itt ma bemutatunk is ilyen értéket mutat fel - a katolikus Jászság jellegzetes épületeit, templomait - amelyek azonban nemcsak kövek - hanem a hívők által megtestesített valóság is. Ezt mindannyian megtapasztalhattuk, akik részt vettünk a Jászsági zarándoklaton október 3-án és 10-én.

Először a polgármester asszony kapott szót, aki örömét fejezte ki, hogy egy ilyen kezdeményezés jött létre, örül annak, hogy az önkormányzat is tudta támogatni ezt a kiadványt.

Hozzászólásában Csőke György atya kifejtette, sok jeles évforduló van ebben az évben: a Ferences rend 800 éves születésnapja, ismerjük az ő jótékony munkájukat a Jászságban, és a Papság Éve, amely a jövő évre is áthúzódik, mind-mind azért fontosak, hogy ráirányítsák a figyelmünket: a földi értékeket ne helyezzük a lelkiek elé. Ahhoz, hogy nemzetünk megmaradjon egészséges lelkületű, szeretetre képes emberekre van szükség, akik felismerik az értéket és gazdagítják azt. Csőke atya elmondta, nagyon örül, hogy ez a két fiatal, Kristóf és István ilyen komolyan vették ezt a munkát, s fáradtságot nem kímélve járták a településeket.

Valóban így volt-veszi át a szót Farkas Kristóf a könyv írója-többször is vissza kellett menni egy-egy településre, beszélni a plébános atyákkal, megnézni egy- egy adatot, hogy a kedves olvasó pontos információkhoz jusson .”Boldog vagyok ,hogy ilyen szép lett a könyv - Isten dicsőségére készítettük. ”fejezi be Kristóf.

Pető István a fotók készítésével szintén megküzdött, hiszen volt olyan alkalom, hogy amikor elindult valamelyik településre még sütött a nap, odaérve azonban már nem tudta úgy elkészíteni a képet, ahogyan tervezte, ezért aztán több alkalommal is el kellett látogatnia egy-egy településre, de nem bánja, mert minden alkalommal felfedezett valami újat, ami eddig elkerülte figyelmét.

Végezetül a kerekasztal vezetője a kiadó és a nyomda képviselőit kérte meg, mondják el számukra mit jelentett ez a kiadvány.

Kovács Béláné Pető Magdolna a következőket válaszolta: a nagy munkán túl megtiszteltetés, hogy e jeles alkalomból kiadhatjuk ezt a könyvet, hiszen nem először áll népfőiskolánk egy-egy nemes ügy mögé. Természetesen sok- sok munkát is adott ez a kiadvány, hiszen az előfizetők és támogatók megkeresése, a nyomdai munkák előkészítése, szervezése a mi - szívesen - vállalt feladatunk is. Nem kevés izgalommal vártuk a kötet megjelenését s azt pedig még inkább, hogyan nyeri el tetszését az olvasóknak. Örülünk, hogy ebben az évben sok család karácsonyfája alá kerülhet ez a szép ajándék.

Vas Ágota meghatottan elmondta, hogy mint régi jászfényszarui, minden hírnek, eseménynek, amit itthonról hall nagyon örül. Édesapja jelenleg is itt él, gyakran meglátogatja őt s még mindig nagyon kötődik szülőfalujához. A Pipafüst nyomdai munkálatai jelentik az állandó kapcsolatot, s most ez a könyv büszkeséggel tölti el, hogy az ő nyomdájukban készült és megjelenhetett.

A beszélgetést követően az előfizetők, érdeklődők izgalommal s az elismeréssel vették kezükbe a könyvet – többen dedikáltatták a szerzőkkel. Ebből az alkalomból megismerhették a Civil Kalendárium 2010 kiadványt is.

Kellemes beszélgetéssel, a vásári forgatag megtekintésével – ahová csalogatott a mézes kalács és kürtős kalács fahéjas illata - zárult az Erzsébet napi program. A kézműves termékek mellett először láthattuk a helyi termékeket: mint pl. a dióbél, szárított fűszerpaprika és az ízletes rostélyos kalács.

Nagyné Kiss Mária, Kovács Béla