V. Jász Fény Vers- és Prózamondó Találkozó

A május 1-jei „Város Napja” rendezvényeihez kapcsolódóan április 29-én, ötödik alkalommal rendeztük meg a Jász Fény Vers- és Prózamondó Találkozót, amelyet Jászfényszaru Város Önkormányzata, a Fényszaruiak Baráti Egyesülete, az Általános Iskola, Kooperatív Művészeti Alapiskola és Szakiskola Diákönkormányzata, a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság, a Jászfényszarui Drámapedagógiai Műhely és a Jászfényszaruért Alapítvány hirdetett meg a Bartók Béla Emlékév tiszteletére „Csak tiszta forrásból” címmel.

Ez évben is a célunk a jász öntudat és összetartás erősítése, a résztvevőknek szakmai segítség nyújtása a továbblépéshez, illetve egymás megismerése volt.

A megnyitón Bordás Nóra és Földvári Zsófia népdaléneke és Magyar Krisztina Bartók megemlékezése után felcsendülő Cantata Profana részlete alatt a költészet ünnepe alkalmából Kovács Andrásné Rozika néni gyújtotta meg a gyertyát a jász összetartozás jelképeként. Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester asszony megnyitójában örömmel mutatta be a civilek rendezvényeinek is méltó helyet adó megújult Rimóczi kastélyt, amelynek a nagyterme most zsúfolásig megtelt.

A bemutatókon 32 előadó tett tanúbizonyságot irodalmi elkötelezettségéről. A Jászság több településéről és Erdélyből, Nagyváradról is érkező versmondók előadása között a versek és prózák mellett, a zsűri és a közönség nagy örömére egy első világháborús énekelt ballada is szerepelt.

A zsűri elnöke Lengyel Boldizsár újságíró, dramaturg volt, tagjai pedig Erdészné Turcsányi Katalin, a Heves megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója és Bordásné Kovács Katalin főtanácsos, a rendező szervek képviseletében. A zsűri a produkciók elhangzása után a kiscsoportos értékelés keretében személyes útmutatóval is ellátta az érdeklődő résztvevőket.

A díjkiosztáskor Lengyel Boldizsár megköszönte mindenkinek a lelkiismeretes felkészülést, a költészet iránt tanúsított odaadó magatartást, a színvonalas teljesítményt. Külön öröm, hogy a tudatos versválasztás, a tiszta beszéd, a vers iránti alázatosság és a tisztelet jellemezte ezt a napot.

Mivel a Jász Fény Vers- és Prózamondó Találkozó nem verseny, ezért helyezések helyett az alábbi díjak kerültek kiosztásra:

Általános iskolások díjazottjai (22 főből):

• Sikli Csongor (Nagyvárad): Szép beszédért
• Sikli Kincső (Nagyvárad): Képszerű előadásmódért
• Kocsis Katica (Jászfényszaru): Hangulatos előadásért
• Pető Réka (Jászberény): Színes előadásmódért
• Sas Dániel (Jászberény): Eredeti szövegválasztásért
• Bogya Bonni (Nagyvárad): Lehengerlő előadásmódért
• Kaszai Martin (Jászfényszaru): Eredeti előadásmódért
• Lovász Nóra (Jászfényszaru): Átélt szövegtolmácsolásért
• Nagy Klaudia (Jászfényszaru): Balladai hangvételért
• Bordás Júlia (Jászfényszaru): Szép versépítkezésért

Középiskolások díjazottjai (3 főből):

• Pomázi Attila (Jászberény, Lehel Vezér Gimnázium): Drámai tolmácsolásért
• Bordás Nóra (Jászfényszaru, Lehel Vezér Gimnázium): Változatos előadásmódért

Felnőttek díjazottjai (8 főből):

• Thuróczi György (Jászfelsőszentgyörgy): Átélt előadásmódért
• Dékány Józsefné (Jászárokszállás): Következetes versmondásért
• Kompolthy József (Jászfényszaru): Hiteles tolmácsolásért
• Gréczi Imréné (Jászfelsőszentgyörgy): Egyedi előadásmódért
• Szikszai János (Jászdózsa): Az árnyalt gondolatiságért
• Lukács Pál (Jászfényszaru): Élvezetes előadásmódért

A rendezvény nem jöhetett volna létre a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság Drámapedagógiai Műhelye, a FÉBE tagjai, és a hagyományőrző Jász asszonyok képviselője segítsége nélkül.

Köszönjük támogatását az Általános Iskola, Kooperatív Művészeti Alapiskola és Szakiskola Diákönkormányzatának, a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaságnak, a Coop Start Rt-nek (Jászberény), a Fényszaruiak Baráti Egyesületének, a Jászfényszaruért Alapítványnak, Jászfényszaru Város Önkormányzatának, a Luda Pékségnek (Jászfényszaru), a Magtápker Kft. vezetőjének, Cserháti Vencelnek ( Jászfényszaru), és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Művelődési és Népjóléti Irodájának.

Örülünk, hogy ebben a néhány órában együtt tudtunk nevetni, könnyezni, csendben hallgatni és odafigyelni. Odafigyelni a versre, a versmondóra, egymásra, önmagunkra, amelyet a hétköznapokon sajnos egyre ritkábban teszünk meg.

Magyar Krisztina