- Beküldte: ipeto
„270/220”
A jászfényszarusi népfőiskolai társaság névadója idősebb Bedekovich Lőrinc 270 éve, 1751. augusztus 8-án született a redemptus Bedekovich István és Hiller Anna gyermekeként Jászapátin. A geodétát 220 éve, 1801-ben munkája elismeréseként a Jászkun Kerület közgyűlése tiszteletbeli táblabírójának választotta meg.
1777 és 1779 között Bedekovich Lőrinc a budai Királyi Egyetemen vizsgázott, így hiteles földmérői képzettséget szerzett. A Jászkun Kerület 1779. június 2-án választotta meg Bedekovich Lőrincet a Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság közös földmérőjévé. A földmérő viszont nem szülővárosában Jászapátin és nem is a Jászkun Kerület központjában, Jászberényben, hanem Jászfényszarun telepedett le feleségével, Pruzsinszky Erzsébettel, akitől Jászfényszarun született három gyermeke: Mária, Vencel és Lőrinc. Munkáját többségében itt végezte, különleges kéziratos térképei közül is több Jászfényszarun készült. A földmérő negyven évi munkája után 1819. december 31-én nyugdíjba vonult. Hivatalát fia, ifjabb Bedekovich Lőrinc vette át. A földmérő nyugdíjas évei alatt is – zömmel Jászfényszarun - tovább dolgozott, hiszen önszorgalomból további új térképeket is készített. Idősebb Bedekovich Lőrinc életének hetvenharmadik évében 1823. november 15-én hunyt el Jászfényszarun (Forrás: Farkas Kristóf Vince: id. Bedekovich Lőrinc http://www.bedekovich.hu/oldal/id-bedekovich-lorinc)
„240/200/40”
Bedekovich személyéhez kötődően 2019. év kettős évfordulót is hozott – 240 éve került a kerület főmérnöki hivatalába, amelyet 40 éven át ellátott és 200 éve kérte, kapta meg a nyugdíjaztatását. A jeles évfordulókról a népfőiskolai társaságunk a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárral közösen BEDEKOVICH EMLÉKÉV keretében 2019-ben, 2020-ban – szakmai konferenciával, kiállításokkal, rajz és fotópályázati felhívásokkal emlékezett meg. A geodéta munkássága, mint nemzeti érték, a népfőiskola ajánlásával és a levéltárak támogatásával 2020-ban felvételre került a Megyei Értéktárba.
80 éve indult útjára az első Jász Népfőiskola
1941-ben szervezték, majd 1942 januárjában három hónapos bentlakásos népfőiskolai tanfolyam keretében 11 településről érkezett 32 fiatal tanult a jászberényi Állami Tanítóképző Intézetben, az akkori főiskolai tanároktól. Turóczyné dr. Veszteg Rozália írásából - A jász népfőiskolák történetéből, Honismeret 1992 - olvashattunk az első Jász Népfőiskola szervezéséről, indításáról a megye közművelődésében betöltött szerepéről.
"A két világháború közötti népfőiskola mozgalom helyzetéről a Boros Lajos által szerkesztett és 1944-ben megjelent elemző, értékelő összefoglalásból kapunk ismereteket. A tanulmánykötetet azoknak az adatoknak a feldolgozásával készítették, amelyeket a belügyminiszteri körrendelet alapján kértek be valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjétől és a megyei városok polgármestereitől. A körrendelet megalkotásának elsődleges célja az volt, hogy a népfőiskolai mozgalom egyre nagyobb mértékű kiteljesedéséről átfogó képet kapjanak. Ebből az országos kimutatásból megtudhatjuk, hogy 1922. és 1942. között megyénk területén Jászberényben és Karcagon szerveztek népfőiskolákat. (Az adatgyűjtés nem volt teljes, hiányzik belőle a mezőtúri és törökszentmiklósi protestáns népfőiskola. Kovács Bálint: A magyar népfőiskolák múltja 1948-ig. Népfőiskola tegnap, ma, holnap. Szerk.: Harsányi István Bp., 1991. Püski-MNT 71-73. old.) A korabeli helyi sajtóból az időpontok könnyen ismertté válnak (Ugar. 1942. jan. 10., Jász Hírlap Jászberény, 1942. jan. 10.). Így tudjuk, hogy az első jász népfőiskola megnyitására 1942. január 8-án került sor a Jászberényi Tanítóképző Intézetben. A karcagi népfőiskola szintén 1942-ben nyílt meg, anyagi helyzetéből és szervezési nehézségekből adódóan azonban csak rövid ideig tudott működni.
A Jászság, Jászberény és a jász falvak kihasználva azt a szellemi légkört, amit a térségben élő értelmiség, a tanítóképző intézet és a középiskolák tudós tanárai, a jászság tollforgatóig művészei jelentettek, jelentős eredményeket értek el az iskolán kívüli népművelés területén. Ilyen előzmények után került sor az első jász népfőiskola megszervezésére. A szervezésben Vágó Elemér - gyakorlóiskolai tanár - személye meghatározó volt. Az 1941 őszén megkezdődött szervezésnek két útja volt: az Ugar című folyóiratban megjelent felhívás az 1942 januárjában induló népfőiskolára, valamint az a körlevél, amelyben a jász falvak polgármestereitől várták azoknak a fiataloknak a népfőiskolára küldését, akikre visszatérésük után a faluvezetésben számítanak." (Forrás: http://epa.oszk.hu/03000/03018/00105/pdf/EPA03018_honismeret_1992_05_024...)
A név kötelez, így a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság, mint a megye, immár 28 éven át és jelenleg is – egyetlenként – működő népfőiskolája elkötelezett az elődök megismerése, elismerése és megismertetése iránt. Reményeink szerint – a járványügyi helyzet függvényében – kora ősszel sor kerülhet egy Jász Népfőiskolai Emlékülés megvalósítására, amelynek előkészítése már zajlik – folyamatban van a partnerek megkeresése, az előadók felkérése, az időpont és helyszín egyeztetése.
140 éve, hogy a jászfényszarusi római katolikus iskola a későbbi Leányiskola felépült és megkezdődött az oktatás. A helyet ma a Tanítók emlékműve őrzi. Régi iratok nyomán érdekességek megtekintésére invitáljuk az olvasót. Kérjük, kísérjék figyelemmel a népfőiskola honlapját (www.bedekovich.hu), közösségi oldalát és facebook csoportjait - Bedekovich Galéria, Bedekovich Korhatártalan Akadémia, Bedekovich Almáriom -, ahol tájékoztatást adunk az aktuális eseményekről, felhívásokról és feltárt értékeinkről
Közreadta:
Kovács Béláné Pető Magdolna, Kovács Béla
Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai társaság
A fotók a „Legendák nyomában” c. 2019. évi helytörténeti kutatótáborban a szolnoki levéltárban, illetve 2020-ban Bedekovich a TiszaPart-on kiállításon, Szolnokon a Magyar Kultúra Napján készültek