'48 emlékezete

„Falu végin, falu végin szépen muzsikálnak,
Oda hívnak engemet is magyar katonának.
Be is állok a verbunkba, ha már verbuválnak,
Elmegyek a pajtásimmal vitéz regrutának.”

Kossuth verbunk dallal s a Tavasz Hadjárat huszár és katonaénekeivel várták az érdeklődőket 2018. május 4-én, 18.00 órakor Jászfényszarun a Szent Erzsébet Közösségi Házban, ahol Danis János és Pető István ’48 EMLÉKEZETE című időszaki fotókiállításának megnyitójára került sor. A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 170. évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítást, amelyet Székely Tibor a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke nyitotta meg.

A népfőiskola elnöke, a vendégek körében köszöntötte a partner szervezet DUFLEX Fotográfiai Stúdió (Gödöllő) vezetőjét, Tóth Péter Csabát, aki egyben a jelen eseményt is fotózta, Dobos Gergely emeritus Jászkapitányt (Jászágó 2010), Ézsiás Vencelt a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség alelnökét és Kiss Gábor atyát (érd. esperes, érseki tanácsos) is. Az elnök asszony elmondta, hogy a DUFLEX Fotográfiai Stúdió 2006 óta tagszervezete, 2004 óta együttműködő partnere a népfőiskolának, közös munkájuk volt a Gyökereink c. kiállítás és könyv, majd bemutatta a fotósokat.

Danis János 1944-ben született Dolhán (Bereg vármegyében, ma Kárpátalja Ilosvai-járásában). Kisgyermek kora óta él Gödöllőn. Villamosmérnökként két évtizeden át energetikai kutatásokat végzett, majd az UTA és a LEAR üzemek menedzsereként dolgozott. 2002-től tíz éven át, nyugdíjazásáig egy japán autóipari beszállító cég gyárát vezette Ploieşti-en.

Fotókat középiskolás kora óta készít, de intenzíven 1999 után – főképp 2002-ben kezdődő hosszas romániai tartózkodása idején, székelyföldi útjai során – kezdett ismét a fotózással is foglalkozni, olyannyira, hogy ez fontos hobbi fokozatosan életformájává vált. Ezidáig mintegy 600 nemzetközi pályázaton állították ki képeit és ezeken 180 különböző díjat nyert. 2015-ben kapta meg a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség EFIAP/silver minősítését.

Egyéni kiállítást Szentegyházán, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Gyergyóremetén, Bukaresten, Ploieşti-en, Sepsiszentgyörgyön, Budapesten, Gödöllőn, Gyöngyösön, Bicskén, Csáktornyán, Veszprémben, Salgótarjánban, Budakeszin és Révkomáromban mutatott be.

Tagja a Magyar Fotóművészek Világszövetségének és az Amerikai Fotográfiai
Társaságnak (PSA). 2012-es hazatérése után lépett be a gödöllői DUFLEX Fotográfiai Stúdióba, ahol ma művészeti vezető.

2014-ben vehette át a „Gödöllő kultúrájáért” díjat. 2018 áprilisában a Magyar Fotóművészek Világszövetségétől az "Év Fotóművésze" díjat 2012 év után másodszor nyerte el. Emellett a szövetség legmagasabb elismerését - "Életmű Díj" – is megkapta.

Felvételei többnyire dokumentarista és riport jellegűek.

Pető István 1977-ben született Jászberényben, gyermekkorától Jászfényszarun él. Gödöllői Török Ignác Gimnázium elvégzése után egyetemi tanulmányait is Gödöllőn a Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karán folytatta, ahol jelenleg is dolgozik, majd a Gazdálkodás és Szervezéstudományi Doktori Iskolában kitűnő minősítéssel abszolutóriumot tett. Jelenleg a Közgazdaságtudományi, Jogi és Módszertani Intézet adjunktusa, tevékenysége felsőfokú oktatás, több intézményt is érintő kutatás, e-learning tananyagfejlesztés.

A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság megalakulása óta (25 éve) segíti a szervezet dokumentációs munkáját, fotódokumentálását és ügyviteli-, pénzügyi munkáját. A szervezet web készítő-, fejlesztő munkatársa. A jászfényszarui egyházközség tevékenységében jelentős szerepet vállal s annak virtuális megjelenését is biztosítja. Hobbija középiskolás kora óta a családfakutatás mellett a fotózás. 2004-től kezdett intenzíven fotózni – ekkor ismerkedett meg a DUFLEX fotóművészeti alkotóműhely munkájával, majd a szervezet tagja is lett. Alkotásaival nemzetközi és hazai pályázatokon vesz részt, a DUFLEX csoportos kiállítói között évente többször szerepel. Egyéni kiállítást Budapesten, Jászberényben, Gödöllőn és Jászfényszarun több alkalommal is mutatott be.

Kedvelt témái a természet (táj, lovak, madarak), egyházi és kulturális örökség, hagyományőrzés, repülők. Felvételei riport és dokumentarista jellegűek.

Székely Tibor a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke a kiállítás megnyitásával felidézte, hogy az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója mellett, idén 30 éve rendezik meg a Közép-Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénysorozataként ismert történelmi emlékhadjáratot s a Magyar Honvédség 2018-ban ünnepli fennállásának 170. évfordulóját. Mindezekre emlékezve, elődeink előtt tisztelegve készült ez a kiállítási anyag is.

1848 hősei, a márciusi ifjak, a név szerint ismert és névtelen katonák, a honvédek és nemzetőrök, az önkéntesek, a honvédsereget és az országot élelmező gazdák, a felszerelést szállító iparosok, a néptanítók és lelkészek, az ápolók öröksége ma is eleven. Mindenki őszintén hitte, hogy amit tesz, az a közösséget emeli fel.

A hatalmas osztrák túlerő és a magyar vereségek sem törték meg azonban a szabadságukért harcolók hitét! A kezdeti sikertelenségek ellenére a Magyar Honvédsereg egyre jobban összekovácsolódott, 1849 tavaszán a fél országot érintette a Tavaszi hadjáratként ismert sikersorozat! Emlékeznek? Pákozd, Piski, Kápolna, Nagyszeben, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom… Talán nem volt olyan szeglete a Kárpát-medencének, ahol ne folytak volna harcok, vagy valamilyen más szállal ne kapcsolódtak volna a szabadságharchoz, a küzdelmekhez. Nehéz győzelmek voltak ezek, de míg a magyar huszár hazafiúi lelkesedésből küzdött, addig az ellenség ezt csupán parancsra tette. Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél hat nap alatt három csatát vívott meg diadalmasan a magyar honvédsereg. A magyar katonák kitartása, hősies helytállása, áldozatvállalása, megfordította a csata kimenetelét – emlékezett meg Székely Tibor hagyományőrző ezredes a dicsőséges hadjáratról, mintegy történeti áttekintés a kiállítás hátteréül. Utalva a képek témájára és a 40 kép vonatkozásában más-más helyszínre és történtekre.

Legyünk büszkék elődeinkre, akik a megfelelő pillanatban, a kor követelményeinek megfelelően cselekedtek. Legyünk büszkék a mindennapok hőseire! Ezek a dicső napok minden évben ismét felélednek a szívünkben. Fejet hajtunk a bátrak, fejet hajtunk a hősök dicsősége előtt.

A huszár kifejezést és fegyvernemet Magyarország adta a világnak. Mi tovább éltetjük a méltán oly híres huszárszellemet, hogy hogyan - erről szólnak a képek, amelyek mindegyikéhez egy-egy történet kötődik. Napjainkban a huszárhagyományok megőrzése, újra teremtése – ezen keresztül a nemzedékek összekapcsolása, az örökség átadása, az erkölcsi érték újrateremtését is szolgálhatja.

A 2018/19-es '48/49-es évfordulókra mottó is lehet: „Az idők műhelyeiben életek érlelődnek biológiai és szellemi folyamatokká. Senki sem értheti meg önmagát, senki sem foghatja föl a más életét a múlt értése nélkül!” (Kövy Zsolt)

Kovács Béláné Pető Magdolna
Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság