A csillagok együttállása és a boldog élet titka

Telt ház előtt tartotta előadását Pál Feri atya Jászfényszarun a művelődési ház nagytermében. Az Ars Sacra program keretében hívott vendégünk, katolikus pap és mentálhigiénés szakember, aki elárulta, hogy nincs recept a jókedvre, és úgy gondolja, hogy a boldogság nem egy állapot, hanem folyamat.

Az elképzelések, vágyak, tervek és kívánságok összecsengése a csillagok szerencsés együttállásának köszönhető, hogy Pál Feri atya 2017 nyarán az óbudavári „Schönstatt családmozgalom” 10. éves ünnepi eseményén találkozva (erről tudósítottunk a 2017. júliusi lapszámban) elfogadta a Bedekovich népfőiskola és az egyházközség meghívását Jászfényszarura.

Az Ars Sacra Fesztivál keretében, 2017. szeptember 23-án került sor a Nyitott Templomok Napja programsorozat megvalósítására, amelyben együttműködő / támogató partnerek:

  • Jászfényszarui Római Katolikus Egyházközség
  • Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság
  • IV. Béla Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár
  • Jászfényszaru Város Önkormányzata

 Meghallgathattuk őt (kuncogva vagy kicsattanó nevetéssel és néha meghatottan), mit is mond arról, hogyan legyünk elégedettek az élettel. Nem árult el számunka új, mások által már el nem mondott, le nem írt titkokat, de ahogyan elmondta, közvetítette felénk, mély bölcsességgel és üde humorral, sajátos előadásmódjával, ezáltal könnyen megjegyezhettük tanácsait bele-bele kukkantva a nekünk állított görbe tükörbe.

Pál Feri atya 2013-ban Prima Primissima közönségdíjat vehetett át, 2011-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki, Magyarországon jelenleg a legismertebb katolikus pap, mentálhigiénés szakember. Előadásait hétről hétre százak hallgatják, ami nem véletlen, hiszen a történetei és a példázatai emberközeliek, jól érthetőek, elgondolkodtatóak.

Hogy lehet jól lenni?

„A boldogság nem cél és állapot, hanem irány és folyamat” – ezt a gondolatkört fejtette ki előadásában Feri atya. Ahhoz, hogy ezt az igazságot megértsük, és életünk részévé váljon, legelőször azt kell megértenünk, hogy a negatív lelkiállapot is az élet része. A krízis, ha a jó úton ér minket, egy folyamathoz tartozik, és nem tart örökké. De csak akkor, ha az irány jó. Ha ezen az úton járunk, akkor krízishelyzetben is lehetünk elégedettek, boldogok.

Carl Rogers szerint a boldogsághoz fontos, hogy legyenek céljaink, álmaink, amiket valóssággá válthatunk. „A legtöbb ember rossz irányba indul, amikor a boldogságot keresi. Az emberek többsége szerint ugyanis a boldogság egy állapot, amire célként tekintünk. Az a baj, hogy azt hisszük, ha ezt a vágyott boldogságot elérjük, akkor innentől boldogok vagyunk és hanyatt dőlhetünk, pedig ez nem így van. Carl Rogers a XX. század legzseniálisabb lélektani szakembere kimondta, hogy ez nem ilyen egyszerű – sajnos –, a boldogság nem egy állapot, hanem egy folyamat. Nem egy cél, hanem irányultság. A boldogság egy jó irányba haladó élet.”

A „gyilkos táv”

Pál Feri beszélt atléta múltjáról is, miközben megemlékezett Cathy Freemanről, aki a 400 méteres síkfutásának 10. évfordulóján azt mondta: amit akkor érzett, eufória volt. “Te mit láttál a képernyőn?” – tette fel a kérdést az atya, majd így folytatta: “Azt, hogy ez a nő szenved, mint egy állat. Hogy fájnak a lábai, hogy alig kap levegőt, de mégsem adja fel, mert tudja, hogy a cél végén elégedett lesz önmagával. Tudja fejben, hogy hamarosan egy folyamatnak a végére ér, aminek a végén egyensúlyba kerül önmagával.”

Az ellenség

Az előadó a boldog élet ellenségének a szűklátókörűséget, a rövid távú gondolkodásmódot és az énközpontúságot nevezte.

Hogy tudok jól lenni?

Ahhoz, hogy igazán elégedettek legyünk, fel kell tennünk magunknak a kérdést: „Hogyan lehetek jól? Hogyan lehetek jól úgy, hogy annak legyen valami gyümölcse?”

Pál Feri öt területet nevezett meg, amelyek segítenek a kérdés megválaszolásában:

  • Ne dramatizáljuk túl a szenvedést. A pozitív érzések és érzelmek felismerése és tudatosítása, hogy észrevesszük, és teret adunk nekik magunkban – elérhetőek a számunkra.
  • Akkor vagyunk jól, ha képesek vagyunk egyszerre elmélyültek és önfeledtek lenni. El lehet képzelni a reakciókat – mesélte - amikor arról prédikált egy vasárnapi misén, hogy az az egyik legnagyobb baj, hogy sohasem tudjuk elveszteni a fejünket! Ezért van az, hogy még a szabadság alatt is görcsösen akarunk most vagy soha alapon pihenni, jól lenni, szervezünk programokat és intézkedünk. És jobban elfáradunk, mint munkaidőben. A görcsös önmegvalósítási törekvés a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk magunk ellen. Ugyanilyen rossz a görcsös önreflexió, az hogy állandóan, mereven figyelem magam: most jól vagyok?
  • Minden élet értelmes. Találd meg életed értelmét – cselekedd hivatásszerűen azt, szenvedélyesen és kitartóan. „Az életnek feltétel nélkül van értelme.” – mesélte egy koncentrációs tábort túlélő férfi. Ha valamiről azt gondoljuk, hogy nincs értelme, akkor nem is lesz. Sem egy beszélgetésnek, sem egy házasságnak. Példaként említette Nick Vujicic-et, aki tíz évesen meg akarta magát ölni, mert nem látta az élete értelmét. Egy ideig ugyan imádkozott azért, hogy nőjön keze és lába, de egy idő után rájött, hogy hálásnak kell lennie azért, amiért él, kihívás az élete s célt kell keresnie. Amikor ezt elhatározta, hazafelé menet a szomszéd kislány ráköszönt: „Nick, szia, örülök, hogy látlak.” Ekkor Nick Vujicic úgy döntött, aznap még nem öli meg magát. Mint mondta, nem a testi fogyatékossága miatt érezte magát rosszul, hanem azért, mert nem volt célja az életében.
  • Az életünk akkor értékes, ha gyümölcsöző. Ami boldoggá tesz, az nem a siker, vagy az egymillió lájk a facebookon, hanem a gyümölcsöző élet. A siker, a másik felett aratott győzelem, a hírnév nem tesz boldoggá, felpezsdít egy időre ugyan, de elpárolog hamar. Az tesz bennünket elégedetté, ha értékesnek tartjuk az életünket, ha valami nem volt, és általunk lett.
  • Utolsósorban az emberi kapcsolatok, amik boldoggá tehetnek – ha mások számíthatnak rám, és én is számíthatok másokra. Akkor minőségi egy kapcsolat, ha észrevesznek minket, és mi is észrevesszük a másik embert. Ha törődnek velünk, és mi is törődünk a másikkal. Ha megbecsülnek és tisztelnek, és mi is megbecsüljük és tiszteljük a másik embert. Emberi kapcsolataink minőségi kapcsolatok.

Ezek az élettani erőforrásaink

Pál Feri még arról is mesélt, szemléletesen, sok-sok példával megtűzdelve, élettani szempontból mikor termelődnek bennünk leginkább a boldogsághormonok. Négy ilyen ismérve van a jóllétnek:

  1. Ha észrevesznek bennünket, és figyelmet kapunk.
  2. Mi is észreveszünk, és emberszámba veszünk másokat – rajtunk múlik.
  3. A megbecsülés. Hm…
  4. Kölcsönös gondoskodás egymásról (Brünhilda megkérdezi: Milyen napod volt ma? Minek örültél? Elég ízletes az étel? Mit szeretnél?).

Pál Feri atya az előadás végén elmondta: “Törekednünk kell arra, hogy nyitott szemmel és szívvel járjunk a világban. Mert csak így élhetünk tartalmas és hosszú távon boldog, kiegyensúlyozott életet.”

Kovács Béláné Pető Magdolna
Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság

 

Kapcsolódó megjelenések:

Azonosító adatok

Bírósági nyilvántartási szám:
1068

Felnőttképzési nyilvántartási szám:
16-0003-07

Intézményakkreditációs lajstromszám:
AL-2715

Közhasznúságról rendelkező végzés:
PK 61.507/1994/4



Legfrissebb fotók


Bejelentkezés